LakosságiBeruházóknak
A vékonyrétegű hőszigetelő bevonat körüli vita majdnem mindig ugyanott bukik el: „hány centi hőszigetelést vált ki?” Ez a kérdés rossz irányba visz, mert egy 0,4 mm-es réteg saját hőellenállása fizikailag elhanyagolható — bármiből is készül. A bevonatnak viszont van három olyan hatása, amely mérhető, dokumentált vagy szabványosan levezethető: a napsugárzás visszaverése, a hosszúhullámú kisugárzás mérséklése és a falszerkezet kiszáradásának segítése. Végigvesszük mind a hármat — jegyzőkönyvszámmal, a gyártói állítást és a mögötte lévő dokumentumot külön jelölve —, és megmutatjuk azt is, mit nem tud a bevonat, illetve milyen papírt kérjen, ha komolyan gondolja.
19 perc olvasás
LakosságiMérnököknek
Az építőanyagok adatlapján szereplő hővezetési tényező szinte mindig száraz állapotra vonatkozik. A beépített fal viszont ritkán száraz — és a nedves fal szigetelése nem elhanyagolható korrekcióval, hanem az egyik legnagyobb tétellel tér el a tervezettől. Megnézzük, mit mond erről a szabvány, honnan ered a szakmában terjedő „4% nedvesség = 50% szigetelés” hüvelykujjszabály, mennyi belőle a matematikailag ellenőrizhető rész, és mit lehet ténylegesen tenni.
16 perc olvasás
Lakossági
A penészes fal nem azért penészes, mert nem takarítanak eleget a lakásban. A penész egy mérhető fizikai állapot következménye: a falfelület egy adott ponton tartósan hidegebb marad annál, mint amit a helyiség levegőjének páratartalma elvisel. Amíg ez az állapot fennáll, a folt a lemosás után újra és újra visszajön – ugyanoda, ugyanabban a hónapban. Ez a cikk azt mutatja meg, mi a valódi mechanizmus, miért nem old meg semmit a hipó, és milyen sorrendben érdemes beavatkozni.
18 perc olvasás
LakosságiMérnököknek
A „hőszigetelő festék" kifejezés hallatán a legtöbb szakembernek felszalad a szemöldöke – és ennek jó oka van. Ez a cikk nem meggyőzni akarja Önt, hanem szétválasztani három dolgot: mit tud egy vékonyréteg-bevonat bizonyítottan, mit tud valószínűleg, és mit nem fog tudni soha. A számokat a gyártó saját dokumentumaiból és akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvekből vesszük, forrásjelöléssel – hogy Ön dönthessen, ne mi döntsünk Ön helyett.
21 perc olvasás
MérnököknekPartnereknekBeruházóknak
A MIG-ESP bevonatok CE-teljesítménynyilatkozatán a hővezetési tényező (Wärmeleitfähigkeit) sorában három betű áll: NPD. Ez a rövidítés dönti el, hogy a termék hogyan – és hogyan nem – szerepelhet egy hőtechnikai számításban. Végigmegyünk azon, mit tartalmaz pontosan a három nyilatkozat, miért nincs bennük λ-érték, mi következik ebből a tervező és az energetikai tanúsító számára, és milyen tulajdonságok azok, amelyeket a dokumentum ténylegesen deklarál.
18 perc olvasás
Mérnököknek
A magyar szakmai sajtóban és a mérnöki fórumokon évek óta fut egy jól megalapozott hőszigetelő bevonat kritika. A bírálat nagy részével egyetértünk. Ebben a cikkben pontról pontra végigmegyünk a négy legsúlyosabb ellenvetésen: megmutatjuk, hol áll meg a kritika, mit nem a mi termékünkről mondanak, és mi az, amit mi állítunk – minden esetben forrásmegjelöléssel, gyártói, akkreditált, független vagy saját eredetet feltüntetve.
22 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknak
A Knudsen-effektus valós, elismert gázkinetikai jelenség: a vákuumszigetelő panelek és az aerogélek éppen ezen működnek. A MIG mbH a MIG-ESP / DHMb bevonat hőtechnikai számításaiban is erre hivatkozik. Ez a cikk azt járja körül, mit mond a jelenség fizikája, mit állít róla a gyártó, mi van ebből ténylegesen megmérve — és milyen mérés döntené el a kérdést.
15 perc olvasás
MérnököknekPartnereknek
Az energetikai tanúsítvány és a hőszigetelő bevonat kérdésében a jogi helyzet ma egyértelműbb, mint a szakmai vita: a MIG-ESP / DHMb bevonatok CE-teljesítménynyilatkozata a hővezetési tényezőnél NPD-t – nincs meghatározott teljesítmény – deklarál, deklarált érték nélkül pedig a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti számításba nem vihető be tervezési hővezetési tényező. Ez a cikk végigveszi, mit vár el a szabályozás, miért nem számítható be jelenleg a bevonat, mit tesz kockázatossá a virtuális réteg eljárás, mit dokumentálhat mégis a tanúsító, és pontosan milyen mérések nyitnák meg a beszámíthatóság útját.
18 perc olvasás
LakosságiMérnököknekKivitelezőknek
A hőszigetelés fogalmai — λ, R, U, Rsi és Rse, Sd, emisszivitás, harmatpont, fáziseltolás, Knudsen-effektus és NPD — egy helyen, definícióval, mértékegységgel és lépésenként levezetett számpéldával. Minden fogalmat ugyanazon a valós, dokumentált falszerkezeten mutatunk be, hogy a számok egymáshoz képest is értelmezhetők legyenek.
33 perc olvasás
LakosságiKivitelezőknekMérnököknek
Ha valaki azt kérdezi, hol penészedik a fal, valójában már a diagnózis felét kimondta: a penészfolt helye elárulja, hogy hőhídról, elzárt légrétegről, talajnedvességről vagy egyszerűen elégtelen szellőzésről van-e szó. Ez az összeállítás hét tipikus elhelyezkedést jár körbe, mindegyikhez megadja az épületfizikai magyarázatot, a hozzá tartozó számítást és azt a vizsgálatot, amellyel a feltevés eldönthető — mielőtt bárki bevonatot, vakolatot vagy hőszigetelést rendelne rá.
33 perc olvasás
Lakossági
Ha vizesedik a fal, a beavatkozás sorrendje dönti el, hogy a ráköltött pénz megoldja-e a problémát vagy elvész. A talajnedvesség, a páralecsapódás és a hibás csapadékvíz-elvezetés három különböző jelenség, három különböző szakemberrel és nagyságrendekkel eltérő költséggel — a felületen viszont mindhárom hasonlóan néz ki. Ez a cikk négy megfigyelhető kérdésre bontja a diagnózist, levezeti a mögöttük álló épületfizikát, és megmutatja, hol vannak az otthoni fóliateszt korlátai.
29 perc olvasás
Lakossági
A salétromos fal nem önálló betegség, hanem egy nedvességtranszport-folyamat látható végterméke. Ez a cikk azt járja körül, miért tér vissza a jelenség a legtöbb felújítás után egy-két éven belül, és milyen sorrendben kell a beavatkozásokat elvégezni ahhoz, hogy ne térjen vissza. A sorrend: a vízbejutás megszüntetése, a sóterhelt vakolat eltávolítása és sótalanítás, makropórusos szárítóvakolat, végül páraáteresztő felületképzés. A saját bevonatunk ebben a sorban a negyedik helyen áll — és kizárólag ott.
34 perc olvasás
