MérnököknekPartnereknekBeruházóknak
A MIG-ESP bevonatok CE-teljesítménynyilatkozatán a hővezetési tényező (Wärmeleitfähigkeit) sorában három betű áll: NPD. Ez a rövidítés dönti el, hogy a termék hogyan – és hogyan nem – szerepelhet egy hőtechnikai számításban. Végigmegyünk azon, mit tartalmaz pontosan a három nyilatkozat, miért nincs bennük λ-érték, mi következik ebből a tervező és az energetikai tanúsító számára, és milyen tulajdonságok azok, amelyeket a dokumentum ténylegesen deklarál.
18 perc olvasás
Mérnököknek
A magyar szakmai sajtóban és a mérnöki fórumokon évek óta fut egy jól megalapozott hőszigetelő bevonat kritika. A bírálat nagy részével egyetértünk. Ebben a cikkben pontról pontra végigmegyünk a négy legsúlyosabb ellenvetésen: megmutatjuk, hol áll meg a kritika, mit nem a mi termékünkről mondanak, és mi az, amit mi állítunk – minden esetben forrásmegjelöléssel, gyártói, akkreditált, független vagy saját eredetet feltüntetve.
22 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknak
A Knudsen-effektus valós, elismert gázkinetikai jelenség: a vákuumszigetelő panelek és az aerogélek éppen ezen működnek. A MIG mbH a MIG-ESP / DHMb bevonat hőtechnikai számításaiban is erre hivatkozik. Ez a cikk azt járja körül, mit mond a jelenség fizikája, mit állít róla a gyártó, mi van ebből ténylegesen megmérve — és milyen mérés döntené el a kérdést.
15 perc olvasás
MérnököknekKivitelezőknekPartnereknek
A belső oldali hőszigetelésnél két, egymást kizáró logika áll egymással szemben: a párazáró fólia kizárja a nedvességet a szerkezetből, a kapillaraktív rendszer beengedi, majd kapilláris úton visszavezeti a párolgó felület felé. A cikk a két rétegrendet páratechnikai szempontból hasonlítja össze — sd-értékkel, levezetett számítási példával és kockázatmátrixszal —, majd megvizsgálja, hova illeszkedik ebbe a képbe a gyártói anyagokban páraszabályzónak nevezett vékonyréteg bevonat. Az eredmény előre: a bevonat páratechnikailag nyitott felületi réteg, amely egyik rendszernek sem alternatívája, mert nem hőszigetelés — de van olyan, deklarált és mért adattal alátámasztott szerepe, amely a fal nedvességmérlegében kimutatható.
31 perc olvasás
MérnököknekLakossági
A belső oldali hőszigetelés a falmezőben javítja a hőátbocsátási tényezőt, a csomópontokban viszont nem szünteti meg a hőhidat — sőt a legtöbb esetben rontja a felületi hőmérsékletet, mert elvágja a csomópont felől a helyiség felőli hőutánpótlást. Ez a cikk négy csomópontot vesz sorra (födémbekötés, keresztfal-becsatlakozás, ablakkáva és tokbeépítés, erkélylemez), levezeti a hőmérsékleti tényező (fRsi) számítását és a 0,70-es küszöb eredetét, bemutatja a beforduló szigetelés technikát és a korlátait, végül összefoglalja, mit tud és mit nem tud egy 0,40 mm-es vékonyréteg-bevonat ezekben a pontokban, és hogyan ellenőrizhető a megvalósult állapot hőkamerával.
32 perc olvasás
MérnököknekPartnereknekBeruházóknak
A MIG-ESP / DHMb bevonatrendszerhez kiadott U-érték-számítások egy olyan bemenő értéken állnak vagy buknak, amelyről a legtöbb energetikai számításban szó sem esik: a felületi hőátadási ellenálláson. A gyártó számítása belső oldalon Rsi = 0,88 m²K/W értékkel dolgozik, az MSZ EN ISO 6946:2017 táblázatos alapértéke ugyanerre 0,13 m²K/W. A különbség nem elhanyagolható részlet — egyetlen valós rétegrenden 0,62 W/(m²K) és 0,42 W/(m²K) között dönt. Ez a cikk mindkét számítást leközli, teljes levezetéssel, és megmutatja, hol tér el a kettő útja.
32 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknakPartnereknek
A WUFI szimuláció ma az egyik leggyakrabban hivatkozott és leggyakrabban félreolvasott mérnöki dokumentum a homlokzatfelújítási ajánlatokban. Ez az írás végigveszi, mit vesz be a szoftver, mit számol, mit ad ki, és hol húzódik a határ a szimuláció és a mérés között. A példa egy valós, három éves futtatás: egy 1563-ból való salzkotteni műemlék ház falain, kontrollváltozattal. Végigszámoljuk a jegyzőkönyv peremfeltételeit az MSZ EN ISO 6946:2017 C melléklete szerint, megmutatjuk, melyik eredmény állja meg a helyét a szabvány keretei között, melyik nem, és melyiket olvasnák félre a legtöbben.
32 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknak
A hőátbocsátási tényező stacionárius mennyiség: nincs benne sem idő, sem tömeg, sem nedvesség. Ez a cikk azt a három további mutatót járja körül — fáziseltolás (h), belső hőkapacitás (kJ/m²K) és száradási tartalék (g/m²a), a fáziseltoláshoz szorosan tartozó amplitúdócsillapítással együtt —, amely nélkül két azonos U-értékű hőszigetelés és rétegrend teljesen eltérően viselkedhet. Végig konkrét, teljes terjedelmükben olvasott számítási dokumentumokon dolgozunk: egy szegedi társasház négy rétegrend-változatán, két panelfelújítási jegyzőkönyv-páron és egy szendvicspanel-számításon. A cikk azt is megmutatja, mely számok származnak a szerkezet tömegéből, és melyek a peremfeltétel megválasztásából.
32 perc olvasás
MérnököknekKivitelezőknekPartnereknek
A homlokzati bevonatok adatlapjain az Sd a vízgőz-diffúziós egyenértékű légrétegvastagságot jelöli, méterben. Ez a szám dönti el, hogy a bevonat együtt tud-e élni a mögötte lévő falszerkezettel, vagy páragátként viselkedve visszatartja annak kiszáradását. Ez a cikk végigveszi az Sd definícióját és mértékegységét, a mérés két csészés elrendezését, az EN 1062-1 szerinti osztályküszöböket, a jellemző értéktartományokat a mészfestéstől a párazáró fóliáig, és két számítási példán mutatja meg, mekkora tényleges különbséget okoz egy bevonat Sd értéke a fal diffúziós áramában és kiszáradási idejében. A MIG-ESP Exterior CE-teljesítménynyilatkozatában deklarált Sd = 0,05 m ± 0,02 m és a 0,1 kg/(m²·h^0,5) alatti vízfelvétel a 305/2011/EU rendelet alapján nyilvános adat, ezért itt tételesen, dokumentumazonosítóval együtt közöljük — és megmutatjuk, mit lehet belőle levezetni, és mit nem.
27 perc olvasás
Mérnököknek
A vékonyréteg szigetelés mérés kérdése azzal kezdődik, hogy a klasszikus λ/d eljárás 0,4–0,6 mm-es rétegvastagságnál valóban a mérési bizonytalanság alá kerül. A MIG mbH ezért kidolgozott egy saját eljárást: Dipl.-Chem. Ing. Burkhard Brandt 2020. áprilisi módszertani jegyzőkönyve egy parafadobozos, jégakkumulátoros mérőberendezéssel készült, és a szerző saját összegzése szerint 42%-os U-érték-javulást állapít meg. Ez a cikk közli a módszert a maga teljességében — a berendezés felépítését, a képleteket, a mért adatsorokat és a gyártó számpéldáját —, majd a jegyzőkönyv saját függelékadataiból levezeti, mit határoz meg ez az eljárás, és mi hiányzik ahhoz, hogy energetikai számításban felhasználható legyen. A rövid válasz: a módszer premisszája helytálló, a kivitelezése egy tranziens, 157 másodperces hőmérséklet-különbséget rögzít, és a mért jel 117%-a a minta meleg oldaláról származik — vagyis onnan, ahonnan a hőellenállásról nem lehet következtetést levonni.
35 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknakPartnereknek
A hőszigetelő bevonat tűzvédelmi osztálya nem a rendszer osztálya: a MIG-ESP és DHMb rendszer minden rétegének külön tűzvédelmi osztálya van — az ásványi vakolatok A1-esek, a fedőbevonat CE-teljesítménynyilatkozata viszont B-s1,d0-t deklarál — miközben a gyártói adatlapok és a magyar ÉMI-TÜV SÜD igazolások A2-t közölnek, 0,5 mm-t meg nem haladó rétegvastagságra. A két érték nem egymásnak ellentmondó mérés: az egyik euroosztály, a másik a német DIN 4102-1 szerinti nemzeti osztály. Ez a cikk rétegenként bontja szét a rendszert, a vizsgálati jegyzőkönyvek mért adataival megmutatja, honnan ered az eltérés, és megmondja, melyik értékkel kell tervezni.
34 perc olvasás
MérnököknekKivitelezőknekBeruházóknak
Az algásodó homlokzat nem esztétikai hiba és nem kivitelezési hanyagság következménye, hanem egy jól leírható sugárzási energiamérleg eredménye. Ez a cikk lépésenként levezeti, miért hűl a hőszigetelt homlokzat felülete tiszta éjszakákon a levegőnél is hidegebbre, miért éppen a jó hőszigetelés teszi ezt súlyosabbá, mit tud és mit nem tud ellene a biocides homlokzatfesték, mekkora — számokkal alátámasztható — hatása van a felület hosszúhullámú emissziójának, és hol húzódik ennek a hatásnak a szabvány szerinti felső korlátja.
33 perc olvasás