Lakossági
A penészes fal nem azért penészes, mert nem takarítanak eleget a lakásban. A penész egy mérhető fizikai állapot következménye: a falfelület egy adott ponton tartósan hidegebb marad annál, mint amit a helyiség levegőjének páratartalma elvisel. Amíg ez az állapot fennáll, a folt a lemosás után újra és újra visszajön – ugyanoda, ugyanabban a hónapban. Ez a cikk azt mutatja meg, mi a valódi mechanizmus, miért nem old meg semmit a hipó, és milyen sorrendben érdemes beavatkozni.
18 perc olvasás
LakosságiKivitelezőknekMérnököknek
Ha valaki azt kérdezi, hol penészedik a fal, valójában már a diagnózis felét kimondta: a penészfolt helye elárulja, hogy hőhídról, elzárt légrétegről, talajnedvességről vagy egyszerűen elégtelen szellőzésről van-e szó. Ez az összeállítás hét tipikus elhelyezkedést jár körbe, mindegyikhez megadja az épületfizikai magyarázatot, a hozzá tartozó számítást és azt a vizsgálatot, amellyel a feltevés eldönthető — mielőtt bárki bevonatot, vakolatot vagy hőszigetelést rendelne rá.
33 perc olvasás
Lakossági
Ha vizesedik a fal, a beavatkozás sorrendje dönti el, hogy a ráköltött pénz megoldja-e a problémát vagy elvész. A talajnedvesség, a páralecsapódás és a hibás csapadékvíz-elvezetés három különböző jelenség, három különböző szakemberrel és nagyságrendekkel eltérő költséggel — a felületen viszont mindhárom hasonlóan néz ki. Ez a cikk négy megfigyelhető kérdésre bontja a diagnózist, levezeti a mögöttük álló épületfizikát, és megmutatja, hol vannak az otthoni fóliateszt korlátai.
29 perc olvasás
Lakossági
A salétromos fal nem önálló betegség, hanem egy nedvességtranszport-folyamat látható végterméke. Ez a cikk azt járja körül, miért tér vissza a jelenség a legtöbb felújítás után egy-két éven belül, és milyen sorrendben kell a beavatkozásokat elvégezni ahhoz, hogy ne térjen vissza. A sorrend: a vízbejutás megszüntetése, a sóterhelt vakolat eltávolítása és sótalanítás, makropórusos szárítóvakolat, végül páraáteresztő felületképzés. A saját bevonatunk ebben a sorban a negyedik helyen áll — és kizárólag ott.
34 perc olvasás
Lakossági
A hideg fal penészes nyáron is — ez ellentmond a köztudatnak, amely a penészedést télhez, hideghez és fűtetlen szobához köti. Van ugyanis egy ezzel pontosan ellentétes mechanizmus, amely júliusban és augusztusban a legerősebb: a meleg, párás külső levegő találkozik a talajhőmérsékleten maradt, hideg falfelülettel, és rácsapódik. Ebben a helyzetben a szellőztetés nem megoldás, hanem a probléma forrása. Ez a cikk levezeti a jelenség épületfizikáját, megadja a döntést eldöntő számítást, és tárgyilagosan megmondja, mit tud és mit nem tud egy 0,4–0,6 mm vastag felületi bevonat ebben az esetben.
31 perc olvasás
LakosságiKivitelezőknek
Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt szárad ki a fal, nincs egyetlen szám. Egy elázott vakolat két-három hét alatt visszaáll; egy kapillárisan átnedvesedett, 38 cm-es tömör téglafal a vízszigetelés helyreállítása után jellemzően másfél–négy évig ad le vizet; egy monolit vasbeton szerkezet építési nedvessége akár két év alatt távozik el. A különbséget nem a szerencse okozza, hanem négy mérhető mennyiség: a fal vastagsága, az anyag vízgőz-diffúziós ellenállása, a falfelület hőmérséklete és a felületképzés páraáteresztő képessége. Ez a cikk ezt a négy tényezőt vezeti végig számítási példákkal, megmutatja, hol tart a folyamat egy adott pillanatban, és hogy a gyorsításra kínált eszközök közül melyik működik ténylegesen.
33 perc olvasás
LakosságiKivitelezőknek
A falszárítás utáni felületképzés az a munkafázis, ahol a legtöbb utólagos vízszigetelés elbukik: a szerkezet műszakilag rendben van, aztán egy párazáró festék, egy gipszkarton előtétfal vagy egy PVC padlóburkolat visszazárja a kiszáradási utat. Ez a cikk azt járja végig, mennyi vizet kell egyáltalán eltávolítani, mikor szabad vakolni, mit mér a kivitelező, mit csinál a só a száradás közben, és milyen rétegrend felel meg a szerkezetnek – mérési küszöbökkel, szabványhivatkozásokkal, lépésenként levezetett számítási példákkal és a MIG-ESP / DHMb rendszer dokumentált adataival.
33 perc olvasás
Lakossági
Az ablakcsere után megjelenő penész a magyar lakásfelújítás egyik legjellemzőbb meglepetése: a lakás melegebb lett, a huzat megszűnt, a fűtésszámla csökkent — és a hálószoba külső sarkában vagy az ablakkávában néhány hónapon belül megjelent az első szürkésfekete folt. A jelenség oka nem az, hogy a fal elromlott volna, és nem is az, hogy a beépítés lett volna hibás. Az történt, hogy a lakás páramérlegének kimeneti oldala gyakorlatilag egyetlen nap alatt megszűnt, miközben a bemeneti oldala változatlan maradt. Ez a cikk végigvezeti a mérleget számokkal, megmutatja, hol van a valódi penészküszöb, és megadja azt a négy beavatkozási irányt, amelyet a helyes sorrendben kell végigjárni.
37 perc olvasás
Lakossági
A helyes szellőztetés penész ellen ott kezdődik, ahol a „szellőztessen többet” tanács véget ér: egy számnál. Ez a cikk megadja azokat a mennyiségeket, amelyekkel a kérdés eldönthető — mennyi vízgőz keletkezik naponta egy lakásban (g/h-ban, forrásonként), mekkora a mért légcsereszám bukóablaknál és teljesen nyitott ablaknál (1,2, illetve 8,8 h⁻¹), és mennyi vizet visz ki ténylegesen egy ötperces téli szellőztetés egy 20 m²-es szobából (0,25–0,48 liter). Levezetjük a lakás páramérleg-egyenletét, megmutatjuk, miért fordul meg a helyzet nyáron, hol van a hővisszanyerős szellőzés valódi helye, és mit tud — illetve mit nem tud — ebben egy felületképzés.
32 perc olvasás
LakosságiKivitelezőknek
A penész eltávolítása falról a legtöbb háztartásban hipóval kezdődik, és néhány hónap múlva ugyanott, ugyanabban a formában folytatódik. Ennek nem lustaság vagy rossz takarítási technika az oka, hanem két jól leírható tény: a nátrium-hipoklorit a porózus vakolat felületén elfogy, mielőtt a gombafonalakhoz érne, és a folt visszatérését okozó fizikai állapot — a hideg, párás falfelület — a takarítástól változatlan marad. Ez az összeállítás levezeti a hipó kémiáját és annak korlátait, bemutatja, mit szabad és mit nem szabad egy felületkezelő terméknek állítani az 528/2012/EU biocid rendelet szerint, és megadja a lépésenkénti takarítási, bontási és újrafelépítési sorrendet — azzal együtt, hol nincs mérési adat, és mit kell emiatt kimondani.
30 perc olvasás
Lakossági
A pince nedvesedés megszüntetése soha nem felületi feladat. A nedves pincefal, a foltos lábazat és a hámló festék mögött négy egymástól teljesen különböző fizikai folyamat állhat — kapilláris felszívódás, nyomás alatti víz, csapadékvíz és páralecsapódás —, és ezek közül háromra semmilyen bevonat, festék vagy vékonyréteg felületképzés nem hat. Ez a cikk levezeti, hogyan lehet a négy esetet mérésekkel szétválasztani, mit tud és mit nem tud tárgyilagosan az utólagos vízszigetelés négy fő módszere, miért igényel a lábazat külön méretezést, miért lesz nyáron pont a szellőztetéstől nedvesebb a pince, és hogy a felületképzésnek — a saját MIG-ESP / DHMb bevonatunknak is — hol van a helye ebben a sorban: az utolsó lépésnél, a vízszigetelés után, nem helyette.
33 perc olvasás
