LakosságiBeruházóknak
A vékonyrétegű hőszigetelő bevonat körüli vita majdnem mindig ugyanott bukik el: „hány centi hőszigetelést vált ki?” Ez a kérdés rossz irányba visz, mert egy 0,4 mm-es réteg saját hőellenállása fizikailag elhanyagolható — bármiből is készül. A bevonatnak viszont van három olyan hatása, amely mérhető, dokumentált vagy szabványosan levezethető: a napsugárzás visszaverése, a hosszúhullámú kisugárzás mérséklése és a falszerkezet kiszáradásának segítése. Végigvesszük mind a hármat — jegyzőkönyvszámmal, a gyártói állítást és a mögötte lévő dokumentumot külön jelölve —, és megmutatjuk azt is, mit nem tud a bevonat, illetve milyen papírt kérjen, ha komolyan gondolja.
19 perc olvasás
LakosságiMérnököknek
Az építőanyagok adatlapján szereplő hővezetési tényező szinte mindig száraz állapotra vonatkozik. A beépített fal viszont ritkán száraz — és a nedves fal szigetelése nem elhanyagolható korrekcióval, hanem az egyik legnagyobb tétellel tér el a tervezettől. Megnézzük, mit mond erről a szabvány, honnan ered a szakmában terjedő „4% nedvesség = 50% szigetelés” hüvelykujjszabály, mennyi belőle a matematikailag ellenőrizhető rész, és mit lehet ténylegesen tenni.
16 perc olvasás
LakosságiMérnököknekKivitelezőknek
A hőszigetelés fogalmai — λ, R, U, Rsi és Rse, Sd, emisszivitás, harmatpont, fáziseltolás, Knudsen-effektus és NPD — egy helyen, definícióval, mértékegységgel és lépésenként levezetett számpéldával. Minden fogalmat ugyanazon a valós, dokumentált falszerkezeten mutatunk be, hogy a számok egymáshoz képest is értelmezhetők legyenek.
33 perc olvasás
Lakossági
A harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a levegőt lehűtve a benne lévő vízgőz kicsapódik. A lakásban ez a szám nem a levegőre, hanem a falfelületre vonatkoztatva érdekes — és a penész már jóval a harmatpont elérése előtt megjelenik. Ez a cikk lépésről lépésre levezeti, hol van a valódi küszöb, mekkora U-értéknél lépi át egy magyar fal, és mit lehet ellene tenni.
32 perc olvasás
LakosságiMérnököknek
A nyári túlmelegedés és a hőszigetelés viszonya a lakossági tájékoztatás egyik legkövetkezetesebben félreértett kérdése. Sok tulajdonos azt tapasztalja, hogy a frissen szigetelt házban télen érezhetően jobb lett a helyzet, nyáron viszont semmi sem változott – vagy rosszabb lett. Ez nem kivitelezési hiba és nem is anyaghiba: a téli hőveszteséget és a nyári hőterhelést két különböző fizikai mechanizmus uralja, és a hőszigetelés jóságát leíró U-érték a második mechanizmusról szinte semmit nem mond. Ez a cikk végigveszi, mi történik valójában a homlokzattal egy 35 fokos júliusi napon, hogyan definiálja a szakma a fáziseltolást és az amplitúdacsillapítást, miért nem oldja meg a problémát több hőszigetelés, és hol van a felületkezelés – köztük a magas napsugárzás-visszaverésű bevonatok – valóságos, mérésekkel alátámasztható szerepe. A számításokat lépésenként levezetjük, a felhasznált mérési adatokat forrással és jegyzőkönyvszámmal jelöljük, és ott, ahol nincs nyilvános mérés, ezt kimondjuk.
30 perc olvasás
Lakossági
A szobatermosztát 22 °C-ot ír ki, Ön mégis pulóverben ül a fal mellett. Ez nem képzelődés és nem a termosztát hibája: a test nyugalmi hőleadásának mintegy 40–45%-a hosszúhullámú sugárzás, amit a termosztát nem mér. Ez a cikk lépésről lépésre levezeti, mennyivel hidegebb egy szoba a valóságban, mint a kiírt szám — egy 30 cm-es tömör téglafalú sarokszobában, 22 °C-os levegőnél és −5 °C-os külső hőmérsékletnél az operatív hőmérséklet 20,6 °C —, megmutatja, honnan jön a fal melletti huzatérzet, mennyivel többet fűt emiatt, és tisztázza, mit mozdít el ezen a belső felületi hőmérséklet emelése, és mit nem.
34 perc olvasás
