LakosságiKivitelezőknekMérnököknek
Ha valaki azt kérdezi, hol penészedik a fal, valójában már a diagnózis felét kimondta: a penészfolt helye elárulja, hogy hőhídról, elzárt légrétegről, talajnedvességről vagy egyszerűen elégtelen szellőzésről van-e szó. Ez az összeállítás hét tipikus elhelyezkedést jár körbe, mindegyikhez megadja az épületfizikai magyarázatot, a hozzá tartozó számítást és azt a vizsgálatot, amellyel a feltevés eldönthető — mielőtt bárki bevonatot, vakolatot vagy hőszigetelést rendelne rá.
33 perc olvasás
LakosságiKivitelezőknek
Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt szárad ki a fal, nincs egyetlen szám. Egy elázott vakolat két-három hét alatt visszaáll; egy kapillárisan átnedvesedett, 38 cm-es tömör téglafal a vízszigetelés helyreállítása után jellemzően másfél–négy évig ad le vizet; egy monolit vasbeton szerkezet építési nedvessége akár két év alatt távozik el. A különbséget nem a szerencse okozza, hanem négy mérhető mennyiség: a fal vastagsága, az anyag vízgőz-diffúziós ellenállása, a falfelület hőmérséklete és a felületképzés páraáteresztő képessége. Ez a cikk ezt a négy tényezőt vezeti végig számítási példákkal, megmutatja, hol tart a folyamat egy adott pillanatban, és hogy a gyorsításra kínált eszközök közül melyik működik ténylegesen.
33 perc olvasás
LakosságiKivitelezőknek
A falszárítás utáni felületképzés az a munkafázis, ahol a legtöbb utólagos vízszigetelés elbukik: a szerkezet műszakilag rendben van, aztán egy párazáró festék, egy gipszkarton előtétfal vagy egy PVC padlóburkolat visszazárja a kiszáradási utat. Ez a cikk azt járja végig, mennyi vizet kell egyáltalán eltávolítani, mikor szabad vakolni, mit mér a kivitelező, mit csinál a só a száradás közben, és milyen rétegrend felel meg a szerkezetnek – mérési küszöbökkel, szabványhivatkozásokkal, lépésenként levezetett számítási példákkal és a MIG-ESP / DHMb rendszer dokumentált adataival.
33 perc olvasás
LakosságiKivitelezőknek
A penész eltávolítása falról a legtöbb háztartásban hipóval kezdődik, és néhány hónap múlva ugyanott, ugyanabban a formában folytatódik. Ennek nem lustaság vagy rossz takarítási technika az oka, hanem két jól leírható tény: a nátrium-hipoklorit a porózus vakolat felületén elfogy, mielőtt a gombafonalakhoz érne, és a folt visszatérését okozó fizikai állapot — a hideg, párás falfelület — a takarítástól változatlan marad. Ez az összeállítás levezeti a hipó kémiáját és annak korlátait, bemutatja, mit szabad és mit nem szabad egy felületkezelő terméknek állítani az 528/2012/EU biocid rendelet szerint, és megadja a lépésenkénti takarítási, bontási és újrafelépítési sorrendet — azzal együtt, hol nincs mérési adat, és mit kell emiatt kimondani.
30 perc olvasás
