CBA áruház, Győr: mit mér a hőkamera, és mit nem
Ez az egyetlen műszeres jegyzőkönyv magyar épületről a gyűjteményünkben: nevesített szakértő, nevesített műszer, gyári számmal. És egyben a legjobb alkalom arra, hogy kimondjuk, mit mér valójában egy hőkamera.
Mérési jegyzőkönyv vagy hivatalos, aláírt igazolás áll mögötte, nevesített mérésvégzővel vagy műszerrel. Ez a legerősebb bizonyítéktípus — de a mérés tárgyát mindig ki kell mondani: a felületi hőmérséklet nem hőátbocsátási tényező, a falnedvesség nem energiamegtakarítás.
MIG-referencia — a gyártó referencia-anyaga alapján
Ez a MIG Material Innovative Gesellschaft mbH (Salzkotten, Németország) referenciája: a nevesítés alapja a gyártó által átadott referencia-anyag, amely az épületet maga is megnevezi. A kivitelezést és a szállítást nem a Toma Family Mobil Kft. végezte — a cég a technológia magyarországi forgalmazója, a referenciát közvetíti.
A márkanevet a gyártó referencia-anyaga is nevesíti, a nevesítés ezen alapul. A pontos címet és a jegyzőkönyvet készítő szakértő adatait nem tüntetjük fel. A név nem változtat azon, ami lent áll: a felmérés független épületdiagnosztika, amely a bevonatot meg sem említi, és a bevonat teljesítménybizonyítékaként nem használható.
Az épület és a rétegrend
- Épülettípus
- kereskedelmi épület, élelmiszer-áruház
- A feladat
- Az épület hőtechnikai felülvizsgálata: hőhidak és hőveszteségi helyek feltárása termográfiával.
- Alkalmazott termékek
- MIG-ESP Exterior (gyártói prospektus szerint)
- Rétegrend
- A hőkamerás jegyzőkönyv a bevonatot nem említi, és a rétegrendről nincs dokumentum. A felmérés kizárólag épületdiagnosztika.
Eredmények és bizonyítékuk
Minden tételnél megnevezzük, milyen bizonyíték áll mögötte. Ahol az adat csak feltétellel lenne közölhető, ott a feltételt írjuk ki a szám helyett.
Helyszíni termográfiás felmérés készült tizenkét hőképpel, nevesített szakértő által, nevesített műszerrel: testo 875-2i hőkamera, gyári szám 60726998, 32° × 23°-os objektívvel, 2023. december 15-én 10:02 és 10:20 között.
Korlát: A jegyzőkönyv épületdiagnosztika: hőhidakat és hőveszteségi helyeket tár fel. A bevonatot nem említi, kezelés előtti állapotot nem tartalmaz, és kezeletlen kontrollfelületet sem jelöl meg.
- Mérést végezte:
- Ujvári Miklós egyéni vállalkozó, építésügyi szakértő, Győr
- Műszer:
- testo 875-2i hőkamera, gyári szám 60726998, objektív 32° × 23°
- Forrás:
- Termográfiás jegyzőkönyv, 2023. december 15., 9 oldal
A jegyzőkönyv tizenkét hőképhez tartozó hideg- és melegpont-értékpárt közöl, valamint a felvételekhez használt emissziós tényezőket.
Miért nem közöljük: A hőmérsékleti értékpárok az emissziós tényező függvényében változnak, a jegyzőkönyvben pedig az első tizenegy felvétel egy emissziós tényezővel, a tizenkettedik egy másikkal készült, és a reflektált hőmérséklet is változott a felvételek között. A tizenkettedik kép a többivel közvetlenül nem hasonlítható össze. Az értékek kiragadva félreolvashatók lennének, ezért a teljes, magyarázatokkal ellátott jegyzőkönyvet kérésre bocsátjuk rendelkezésre, számokat viszont ezen az oldalon nem idézünk.
- Forrás:
- Termográfiás jegyzőkönyv, 2023. december 15., 8. oldal
Tartalom — 4 fejezet
Mit mér a hőkamera
A termográfiás kamera a felületről érkező hosszúhullámú infravörös sugárzás intenzitását érzékeli, és ebből számít felületi hőmérsékletet. A számításhoz két adatot fel kell venni: a felület emissziós tényezőjét (ε) és a reflektált látszólagos hőmérsékletet. Mindkettő a kezelő döntése, nem a műszer mérése — és mindkettő közvetlenül befolyásolja a leolvasott értéket.
Ebből következik a legfontosabb korlát, amelyet ki kell mondani: a hőkamera felületi hőmérsékletet mér, hőátbocsátási tényezőt nem. Az U-érték a szerkezeten átmenő hőáram és a hőmérséklet-különbség hányadosa, stacioner állapotban; a méréséhez hőárammérő szenzor (MSZ EN ISO 9869) vagy laboratóriumi hőkamrás vizsgálat (MSZ EN ISO 8990) kell. Egy hőképből U-értéket levezetni nem lehet, és egy hőkép színkülönbségéből energiamegtakarítást sem.
Ezt a szabályt magunkra is alkalmazzuk
A termográfia a hőhídkeresés klasszikus és teljesen legitim eszköze. Terméktesztként azonban nem használható: ehhez azonos időpontban, azonos peremfeltételekkel készült kezelt és kezeletlen felvétel kellene, azonos emissziós tényezővel. Ez a jegyzőkönyv ilyet nem tartalmaz, ezért a bevonat teljesítménybizonyítékaként nem mutatjuk be.
Mi van a jegyzőkönyvben
A felmérés 2023. december 15-én, 10:02 és 10:20 között készült, testo 875-2i hőkamerával, 60726998 gyári számmal, 32° × 23°-os objektívvel. A jegyzőkönyv kilencoldalas, tizenkét hőképet tartalmaz, mindegyikhez hideg- és melegpont-értékpárral. A mérést Ujvári Miklós egyéni vállalkozó, építésügyi szakértő végezte Győrben.
Ez a gyűjteményünk egyetlen olyan dokumentuma, amely magyar épületről, nevesített szakértővel és nevesített, gyári számmal azonosított műszerrel készült. Épületdiagnosztikaként értékes: megmutatja, hol vannak az épületen a hőhidak és a hőveszteségi pontok.
Miért nem közöljük a mért értékeket
Saját elemzésünk
A jegyzőkönyv első tizenegy felvétele egy emissziós tényezővel készült, a tizenkettedik egy másikkal, és a reflektált látszólagos hőmérséklet is változott a felvételek között. A tizenkettedik kép ezért a többivel közvetlenül nem hasonlítható össze.Saját elemzésünk a jegyzőkönyv felvételi paraméterei alapján
Megjegyzésünk: Ez nem hiba a szakértő részéről — a paraméter felvételét a felület típusa indokolhatja —, de azt jelenti, hogy a hőmérsékleti értékek egymás mellé állítva félrevezetők lennének. Ezért nem idézünk belőlük számot. A teljes jegyzőkönyvet a felvételi paraméterekkel együtt kérésre bemutatjuk. Megjegyezzük azt is, hogy a felvett emissziós tényező ásványi vagy festett felületnél szokatlanul alacsony: a szakirodalmi tipikus érték 0,9 körüli.
Mit érdemes egy termográfiás felméréstől elvárni
- Az MSZ EN 13187 szerinti környezeti peremfeltételek rögzítését: kültéri hőmérséklet, szélsebesség, a felmérést megelőző órák napsugárzása, a bel- és kültér közötti hőmérséklet-különbség.
- Egységes, indokolt emissziós tényezőt minden felvételhez, és a reflektált látszólagos hőmérséklet dokumentálását.
- A kezelés előtti és utáni felvételt azonos napszakban, azonos peremfeltételekkel, ha a cél az összehasonlítás.
- A nyers képfájlok átadását, hogy a felvételek utólag újraszámolhatók legyenek.
- Annak kimondását, hogy a felmérés diagnosztika: hol veszít hőt az épület — nem pedig azt, hogy mennyi a szerkezet hőátbocsátási tényezője.
Ha ez a lista egy megrendelés kiírásába bekerül, a felmérés eredménye évekkel később is használható lesz. Ennek a jegyzőkönyvnek éppen az a korlátja, hogy kezelés előtti állapot nélkül készült — így a legfontosabb összehasonlítási lehetőség maradt ki belőle.
Kezelés előtti és utáni felmérést egyaránt szervezünk, rögzített peremfeltételekkel.
Termográfiás felmérést kérekMit nem bizonyít ez a referencia
- A hőkamera felületi hőmérsékletet mér, hőátbocsátási tényezőt (U-érték) nem. Felületi hőmérséklet-különbségből U-értéket vagy energiamegtakarítást levezetni nem lehet.
- A jegyzőkönyv nem tartalmaz kezelés előtti állapotot, és a bevonatot meg sem említi — ezért a bevonat teljesítménybizonyítékaként nem mutatható be.
- A felvételekhez felvett emissziós tényező nem egységes, és a választott érték ásványi vagy festett felületnél szokatlanul alacsony: a szakirodalmi tipikus érték 0,9 körüli.
- A mérés környezeti peremfeltételei — kültéri hőmérséklet, szélsebesség, a mérést megelőző órák napsugárzása — nem szerepelnek a jegyzőkönyvben; az MSZ EN 13187 szerinti termográfiánál ezek kötelezők.
Milyen adat hiányzik még
Ezeket a hiányokat nyilvántartjuk, és a beszerzésükön dolgozunk. Ha megérkeznek, az oldalt a forrás megjelölésével kiegészítjük.
- Kezelés előtti termográfiás felmérés — enélkül a jegyzőkönyv diagnosztika, nem összehasonlítás.
- A bevonat alkalmazásának dokumentálása: melyik felület, mikor, milyen rétegrenddel, mennyi anyaggal.
- A nyers hőkamera-fájlok, amelyekből a képek újraszámolhatók egységes emissziós tényezővel.
- A mérés környezeti peremfeltételei az MSZ EN 13187 szerint.
- Kezeletlen kontrollfelület megjelölése — enélkül a hőképek egymással sem vethetők össze.
Gyakori kérdések
Kimutatja a hőkamera, hogy jobb lett a szigetelés?
Közvetlenül nem. A hőkamera felületi hőmérsékletet mér. Összehasonlításhoz azonos időpontban, azonos peremfeltételekkel és azonos emissziós tényezővel készült kezelt és kezeletlen felvétel kell — és még akkor is felületi hőmérsékletről beszélünk, nem hőátbocsátási tényezőről.
Miért nem közlik a jegyzőkönyv hőmérsékleti értékeit?
Mert a felvételek nem egységes emissziós tényezővel készültek, ezért az értékek egymás mellé állítva félrevezetők lennének. A teljes jegyzőkönyvet a felvételi paraméterekkel együtt kérésre bemutatjuk.
Akkor mire jó ez a jegyzőkönyv?
Épületdiagnosztikára: megmutatja, hol vannak az épületen a hőhidak és a hőveszteségi pontok. Ez a termográfia klasszikus és teljesen legitim felhasználása.
Források
- 1.Termográfiás jegyzőkönyv, Győr, 2023. december 15. — Ujvári Miklós építésügyi szakértő, testo 875-2i (gyári szám 60726998), 9 oldal
- 2.MSZ EN 13187 — Épületek hőtechnikai viselkedése. Termográfiás módszer
- 3.MSZ EN ISO 9869 — Hőellenállás és hőátbocsátási tényező in situ mérése
- 4.MSZ EN ISO 8990 — Hőátbocsátás laboratóriumi meghatározása védett hőkamrával
- 5.MIG kutatási tár
