Ugrás a tartalomra
szigetelés.hu
Menü
Bizonyíték: MérésGyőr, Magyarország · 2023

CBA áruház, Győr: mit mér a hőkamera, és mit nem

Ez az egyetlen műszeres jegyzőkönyv magyar épületről a gyűjteményünkben: nevesített szakértő, nevesített műszer, gyári számmal. És egyben a legjobb alkalom arra, hogy kimondjuk, mit mér valójában egy hőkamera.

Mérési jegyzőkönyv vagy hivatalos, aláírt igazolás áll mögötte, nevesített mérésvégzővel vagy műszerrel. Ez a legerősebb bizonyítéktípus — de a mérés tárgyát mindig ki kell mondani: a felületi hőmérséklet nem hőátbocsátási tényező, a falnedvesség nem energiamegtakarítás.

MIG-referencia — a gyártó referencia-anyaga alapján

Ez a MIG Material Innovative Gesellschaft mbH (Salzkotten, Németország) referenciája: a nevesítés alapja a gyártó által átadott referencia-anyag, amely az épületet maga is megnevezi. A kivitelezést és a szállítást nem a Toma Family Mobil Kft. végezte — a cég a technológia magyarországi forgalmazója, a referenciát közvetíti.

A márkanevet a gyártó referencia-anyaga is nevesíti, a nevesítés ezen alapul. A pontos címet és a jegyzőkönyvet készítő szakértő adatait nem tüntetjük fel. A név nem változtat azon, ami lent áll: a felmérés független épületdiagnosztika, amely a bevonatot meg sem említi, és a bevonat teljesítménybizonyítékaként nem használható.

Az épület és a rétegrend

Épülettípus
kereskedelmi épület, élelmiszer-áruház
A feladat
Az épület hőtechnikai felülvizsgálata: hőhidak és hőveszteségi helyek feltárása termográfiával.
Alkalmazott termékek
  • MIG-ESP Exterior (gyártói prospektus szerint)
Rétegrend
A hőkamerás jegyzőkönyv a bevonatot nem említi, és a rétegrendről nincs dokumentum. A felmérés kizárólag épületdiagnosztika.

Eredmények és bizonyítékuk

Minden tételnél megnevezzük, milyen bizonyíték áll mögötte. Ahol az adat csak feltétellel lenne közölhető, ott a feltételt írjuk ki a szám helyett.

Bizonyíték: Mérés

Helyszíni termográfiás felmérés készült tizenkét hőképpel, nevesített szakértő által, nevesített műszerrel: testo 875-2i hőkamera, gyári szám 60726998, 32° × 23°-os objektívvel, 2023. december 15-én 10:02 és 10:20 között.

Korlát: A jegyzőkönyv épületdiagnosztika: hőhidakat és hőveszteségi helyeket tár fel. A bevonatot nem említi, kezelés előtti állapotot nem tartalmaz, és kezeletlen kontrollfelületet sem jelöl meg.

Mérést végezte:
Ujvári Miklós egyéni vállalkozó, építésügyi szakértő, Győr
Műszer:
testo 875-2i hőkamera, gyári szám 60726998, objektív 32° × 23°
Forrás:
Termográfiás jegyzőkönyv, 2023. december 15., 9 oldal
Bizonyíték: MérésAz adatot visszatartjuk

A jegyzőkönyv tizenkét hőképhez tartozó hideg- és melegpont-értékpárt közöl, valamint a felvételekhez használt emissziós tényezőket.

Miért nem közöljük: A hőmérsékleti értékpárok az emissziós tényező függvényében változnak, a jegyzőkönyvben pedig az első tizenegy felvétel egy emissziós tényezővel, a tizenkettedik egy másikkal készült, és a reflektált hőmérséklet is változott a felvételek között. A tizenkettedik kép a többivel közvetlenül nem hasonlítható össze. Az értékek kiragadva félreolvashatók lennének, ezért a teljes, magyarázatokkal ellátott jegyzőkönyvet kérésre bocsátjuk rendelkezésre, számokat viszont ezen az oldalon nem idézünk.

Forrás:
Termográfiás jegyzőkönyv, 2023. december 15., 8. oldal
Tartalom — 4 fejezet

Mit mér a hőkamera

A termográfiás kamera a felületről érkező hosszúhullámú infravörös sugárzás intenzitását érzékeli, és ebből számít felületi hőmérsékletet. A számításhoz két adatot fel kell venni: a felület emissziós tényezőjét (ε) és a reflektált látszólagos hőmérsékletet. Mindkettő a kezelő döntése, nem a műszer mérése — és mindkettő közvetlenül befolyásolja a leolvasott értéket.

Ebből következik a legfontosabb korlát, amelyet ki kell mondani: a hőkamera felületi hőmérsékletet mér, hőátbocsátási tényezőt nem. Az U-érték a szerkezeten átmenő hőáram és a hőmérséklet-különbség hányadosa, stacioner állapotban; a méréséhez hőárammérő szenzor (MSZ EN ISO 9869) vagy laboratóriumi hőkamrás vizsgálat (MSZ EN ISO 8990) kell. Egy hőképből U-értéket levezetni nem lehet, és egy hőkép színkülönbségéből energiamegtakarítást sem.

Ezt a szabályt magunkra is alkalmazzuk

A termográfia a hőhídkeresés klasszikus és teljesen legitim eszköze. Terméktesztként azonban nem használható: ehhez azonos időpontban, azonos peremfeltételekkel készült kezelt és kezeletlen felvétel kellene, azonos emissziós tényezővel. Ez a jegyzőkönyv ilyet nem tartalmaz, ezért a bevonat teljesítménybizonyítékaként nem mutatjuk be.

Mi van a jegyzőkönyvben

A felmérés 2023. december 15-én, 10:02 és 10:20 között készült, testo 875-2i hőkamerával, 60726998 gyári számmal, 32° × 23°-os objektívvel. A jegyzőkönyv kilencoldalas, tizenkét hőképet tartalmaz, mindegyikhez hideg- és melegpont-értékpárral. A mérést Ujvári Miklós egyéni vállalkozó, építésügyi szakértő végezte Győrben.

Ez a gyűjteményünk egyetlen olyan dokumentuma, amely magyar épületről, nevesített szakértővel és nevesített, gyári számmal azonosított műszerrel készült. Épületdiagnosztikaként értékes: megmutatja, hol vannak az épületen a hőhidak és a hőveszteségi pontok.

Miért nem közöljük a mért értékeket

Saját elemzésünk

A jegyzőkönyv első tizenegy felvétele egy emissziós tényezővel készült, a tizenkettedik egy másikkal, és a reflektált látszólagos hőmérséklet is változott a felvételek között. A tizenkettedik kép ezért a többivel közvetlenül nem hasonlítható össze.
Saját elemzésünk a jegyzőkönyv felvételi paraméterei alapján

Megjegyzésünk: Ez nem hiba a szakértő részéről — a paraméter felvételét a felület típusa indokolhatja —, de azt jelenti, hogy a hőmérsékleti értékek egymás mellé állítva félrevezetők lennének. Ezért nem idézünk belőlük számot. A teljes jegyzőkönyvet a felvételi paraméterekkel együtt kérésre bemutatjuk. Megjegyezzük azt is, hogy a felvett emissziós tényező ásványi vagy festett felületnél szokatlanul alacsony: a szakirodalmi tipikus érték 0,9 körüli.

Mit érdemes egy termográfiás felméréstől elvárni

  • Az MSZ EN 13187 szerinti környezeti peremfeltételek rögzítését: kültéri hőmérséklet, szélsebesség, a felmérést megelőző órák napsugárzása, a bel- és kültér közötti hőmérséklet-különbség.
  • Egységes, indokolt emissziós tényezőt minden felvételhez, és a reflektált látszólagos hőmérséklet dokumentálását.
  • A kezelés előtti és utáni felvételt azonos napszakban, azonos peremfeltételekkel, ha a cél az összehasonlítás.
  • A nyers képfájlok átadását, hogy a felvételek utólag újraszámolhatók legyenek.
  • Annak kimondását, hogy a felmérés diagnosztika: hol veszít hőt az épület — nem pedig azt, hogy mennyi a szerkezet hőátbocsátási tényezője.

Ha ez a lista egy megrendelés kiírásába bekerül, a felmérés eredménye évekkel később is használható lesz. Ennek a jegyzőkönyvnek éppen az a korlátja, hogy kezelés előtti állapot nélkül készült — így a legfontosabb összehasonlítási lehetőség maradt ki belőle.

Kezelés előtti és utáni felmérést egyaránt szervezünk, rögzített peremfeltételekkel.

Termográfiás felmérést kérek

Mit nem bizonyít ez a referencia

  • A hőkamera felületi hőmérsékletet mér, hőátbocsátási tényezőt (U-érték) nem. Felületi hőmérséklet-különbségből U-értéket vagy energiamegtakarítást levezetni nem lehet.
  • A jegyzőkönyv nem tartalmaz kezelés előtti állapotot, és a bevonatot meg sem említi — ezért a bevonat teljesítménybizonyítékaként nem mutatható be.
  • A felvételekhez felvett emissziós tényező nem egységes, és a választott érték ásványi vagy festett felületnél szokatlanul alacsony: a szakirodalmi tipikus érték 0,9 körüli.
  • A mérés környezeti peremfeltételei — kültéri hőmérséklet, szélsebesség, a mérést megelőző órák napsugárzása — nem szerepelnek a jegyzőkönyvben; az MSZ EN 13187 szerinti termográfiánál ezek kötelezők.

Milyen adat hiányzik még

Ezeket a hiányokat nyilvántartjuk, és a beszerzésükön dolgozunk. Ha megérkeznek, az oldalt a forrás megjelölésével kiegészítjük.

  • Kezelés előtti termográfiás felmérés — enélkül a jegyzőkönyv diagnosztika, nem összehasonlítás.
  • A bevonat alkalmazásának dokumentálása: melyik felület, mikor, milyen rétegrenddel, mennyi anyaggal.
  • A nyers hőkamera-fájlok, amelyekből a képek újraszámolhatók egységes emissziós tényezővel.
  • A mérés környezeti peremfeltételei az MSZ EN 13187 szerint.
  • Kezeletlen kontrollfelület megjelölése — enélkül a hőképek egymással sem vethetők össze.

Gyakori kérdések

Kimutatja a hőkamera, hogy jobb lett a szigetelés?

Közvetlenül nem. A hőkamera felületi hőmérsékletet mér. Összehasonlításhoz azonos időpontban, azonos peremfeltételekkel és azonos emissziós tényezővel készült kezelt és kezeletlen felvétel kell — és még akkor is felületi hőmérsékletről beszélünk, nem hőátbocsátási tényezőről.

Miért nem közlik a jegyzőkönyv hőmérsékleti értékeit?

Mert a felvételek nem egységes emissziós tényezővel készültek, ezért az értékek egymás mellé állítva félrevezetők lennének. A teljes jegyzőkönyvet a felvételi paraméterekkel együtt kérésre bemutatjuk.

Akkor mire jó ez a jegyzőkönyv?

Épületdiagnosztikára: megmutatja, hol vannak az épületen a hőhidak és a hőveszteségi pontok. Ez a termográfia klasszikus és teljesen legitim felhasználása.

Források

  1. 1.Termográfiás jegyzőkönyv, Győr, 2023. december 15. — Ujvári Miklós építésügyi szakértő, testo 875-2i (gyári szám 60726998), 9 oldal
  2. 2.MSZ EN 13187 — Épületek hőtechnikai viselkedése. Termográfiás módszer
  3. 3.MSZ EN ISO 9869 — Hőellenállás és hőátbocsátási tényező in situ mérése
  4. 4.MSZ EN ISO 8990 — Hőátbocsátás laboratóriumi meghatározása védett hőkamrával
  5. 5.MIG kutatási tár