Szakmai blog

Amit a hőszigetelésről tudni érdemes — forrásokkal.

Nem marketingszöveg: mérési jegyzőkönyvekre, szabványokra és valós kivitelezésekre épülő cikkek. Minden állítás mögött ott a forrás.

Célközönség

Kategória

68 cikkből 15 illeszkedik a szűrésre. Ezen az oldalon a 13–15. cikk látható.

Szűrő törlése

BeruházóknakLakosságiMérnököknek

Mit bizonyít egy fűtési fogyasztási adatsor? Az energiamegtakarítás mérése épületen

Egy fűtési számlasor a legmeggyőzőbb érv, amit egy energetikai beruházás mellett fel lehet hozni — és egyben a legkönnyebben félreérthető adat az egész szakterületen. Ez a cikk azt írja le, milyen feltételek mellett bizonyít egy fogyasztási adatsor: hogyan kell klímakorrekciót végezni, mekkora hibát visz be a használói viselkedés, miért nem ér önmagában semmit a kontroll nélküli összehasonlítás, és mennyi idő kell egy megbízható méréshez. A cikk hatpontos ellenőrző listával zárul, amellyel bármely gyártó megtakarítási ígérete ellenőrizhető — a sajátunkat is beleértve. A saját forrásanyagunkban lévő fogyasztási eseteket ugyanezen lista szerint értékeljük, és megmondjuk, mi hiányzik belőlük.

28 perc olvasás

MérnököknekBeruházóknak

Hőkamerás vizsgálat épületen: mit mutat, mit nem mutat, és hogyan kell olvasni

A hőkamerás vizsgálat épületen gyors és olcsó diagnosztikai eszköz, de a leggyakrabban félreolvasott mérés is: a színes kép akkor is meggyőzőnek látszik, ha a mögötte lévő beállítások nem a vizsgált felülethez tartoznak. Ez a cikk végigveszi, mit mér ténylegesen egy infravörös kamera, miért az emissziós tényező a legnagyobb hibaforrás, milyen peremfeltételek mellett érvényes egy felvétel, és hol húzódik a határ a termográfia és a hőtechnikai teljesítménymérés között. Számpéldákkal mutatjuk meg, hogy egy rosszul felvett emisszió ugyanazon a felületen 16 K-es leolvasási hibát okoz, és hogy egy alacsony emissziójú bevonat felhordása után a felület a kamerán akkor is 7,8 K-nel hidegebbnek látszik, ha a szerkezeten átmenő hőáram nem változott. Egy valós magyar jegyzőkönyv adatain végigszámoljuk, mekkora a beállítás tényleges súlya. A cikk végén hat kérdés áll, amellyel bármely hőkamerás jegyzőkönyv átvehető.

37 perc olvasás

MérnököknekBeruházóknak

Hőszivattyú és alacsony hőmérsékletű fűtés: miért számít a falfelület hőmérséklete

Egy 75/65 °C-ra méretezett radiátor 45/40 °C-os előremenővel a névleges teljesítményének 35,4%-át adja le. Alacsony hőmérsékletű hőszivattyús üzemhez tehát vagy 64,6%-kal kisebb hőveszteség kell, vagy 2,83-szoros hőleadó felület. Ez a cikk lépésenként levezeti, mitől függ a szükséges előremenő hőmérséklet, mennyit ér a melegebb falfelület a hőérzetben (0,24–0,54 K léghőmérséklet, 1–3% villamos energia) és mennyit érne — feltételesen — a kiszáradó falazat (11,7% méretezési hőterhelés, 4,4 K előremenő) — és megmondja, hol nem vehető figyelembe a felületi bevonat egyáltalán.

32 perc olvasás

Keresés és szűrés a cikkek között

Mit bizonyít egy fűtési fogyasztási adatsor? Az energiamegtakarítás mérése épületen

Hőkamerás vizsgálat épületen: mit mutat, mit nem mutat, és hogyan kell olvasni

Hőszivattyú és alacsony hőmérsékletű fűtés: miért számít a falfelület hőmérséklete