MérnököknekPartnereknekBeruházóknak
A MIG-ESP bevonatok CE-teljesítménynyilatkozatán a hővezetési tényező (Wärmeleitfähigkeit) sorában három betű áll: NPD. Ez a rövidítés dönti el, hogy a termék hogyan – és hogyan nem – szerepelhet egy hőtechnikai számításban. Végigmegyünk azon, mit tartalmaz pontosan a három nyilatkozat, miért nincs bennük λ-érték, mi következik ebből a tervező és az energetikai tanúsító számára, és milyen tulajdonságok azok, amelyeket a dokumentum ténylegesen deklarál.
18 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknak
A Knudsen-effektus valós, elismert gázkinetikai jelenség: a vákuumszigetelő panelek és az aerogélek éppen ezen működnek. A MIG mbH a MIG-ESP / DHMb bevonat hőtechnikai számításaiban is erre hivatkozik. Ez a cikk azt járja körül, mit mond a jelenség fizikája, mit állít róla a gyártó, mi van ebből ténylegesen megmérve — és milyen mérés döntené el a kérdést.
15 perc olvasás
MérnököknekPartnereknekBeruházóknak
A MIG-ESP / DHMb bevonatrendszerhez kiadott U-érték-számítások egy olyan bemenő értéken állnak vagy buknak, amelyről a legtöbb energetikai számításban szó sem esik: a felületi hőátadási ellenálláson. A gyártó számítása belső oldalon Rsi = 0,88 m²K/W értékkel dolgozik, az MSZ EN ISO 6946:2017 táblázatos alapértéke ugyanerre 0,13 m²K/W. A különbség nem elhanyagolható részlet — egyetlen valós rétegrenden 0,62 W/(m²K) és 0,42 W/(m²K) között dönt. Ez a cikk mindkét számítást leközli, teljes levezetéssel, és megmutatja, hol tér el a kettő útja.
32 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknakPartnereknek
A WUFI szimuláció ma az egyik leggyakrabban hivatkozott és leggyakrabban félreolvasott mérnöki dokumentum a homlokzatfelújítási ajánlatokban. Ez az írás végigveszi, mit vesz be a szoftver, mit számol, mit ad ki, és hol húzódik a határ a szimuláció és a mérés között. A példa egy valós, három éves futtatás: egy 1563-ból való salzkotteni műemlék ház falain, kontrollváltozattal. Végigszámoljuk a jegyzőkönyv peremfeltételeit az MSZ EN ISO 6946:2017 C melléklete szerint, megmutatjuk, melyik eredmény állja meg a helyét a szabvány keretei között, melyik nem, és melyiket olvasnák félre a legtöbben.
32 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknak
A hőátbocsátási tényező stacionárius mennyiség: nincs benne sem idő, sem tömeg, sem nedvesség. Ez a cikk azt a három további mutatót járja körül — fáziseltolás (h), belső hőkapacitás (kJ/m²K) és száradási tartalék (g/m²a), a fáziseltoláshoz szorosan tartozó amplitúdócsillapítással együtt —, amely nélkül két azonos U-értékű hőszigetelés és rétegrend teljesen eltérően viselkedhet. Végig konkrét, teljes terjedelmükben olvasott számítási dokumentumokon dolgozunk: egy szegedi társasház négy rétegrend-változatán, két panelfelújítási jegyzőkönyv-páron és egy szendvicspanel-számításon. A cikk azt is megmutatja, mely számok származnak a szerkezet tömegéből, és melyek a peremfeltétel megválasztásából.
32 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknakPartnereknek
A hőszigetelő bevonat tűzvédelmi osztálya nem a rendszer osztálya: a MIG-ESP és DHMb rendszer minden rétegének külön tűzvédelmi osztálya van — az ásványi vakolatok A1-esek, a fedőbevonat CE-teljesítménynyilatkozata viszont B-s1,d0-t deklarál — miközben a gyártói adatlapok és a magyar ÉMI-TÜV SÜD igazolások A2-t közölnek, 0,5 mm-t meg nem haladó rétegvastagságra. A két érték nem egymásnak ellentmondó mérés: az egyik euroosztály, a másik a német DIN 4102-1 szerinti nemzeti osztály. Ez a cikk rétegenként bontja szét a rendszert, a vizsgálati jegyzőkönyvek mért adataival megmutatja, honnan ered az eltérés, és megmondja, melyik értékkel kell tervezni.
34 perc olvasás
MérnököknekKivitelezőknekBeruházóknak
Az algásodó homlokzat nem esztétikai hiba és nem kivitelezési hanyagság következménye, hanem egy jól leírható sugárzási energiamérleg eredménye. Ez a cikk lépésenként levezeti, miért hűl a hőszigetelt homlokzat felülete tiszta éjszakákon a levegőnél is hidegebbre, miért éppen a jó hőszigetelés teszi ezt súlyosabbá, mit tud és mit nem tud ellene a biocides homlokzatfesték, mekkora — számokkal alátámasztható — hatása van a felület hosszúhullámú emissziójának, és hol húzódik ennek a hatásnak a szabvány szerinti felső korlátja.
33 perc olvasás
BeruházóknakLakosságiMérnököknek
Egy fűtési számlasor a legmeggyőzőbb érv, amit egy energetikai beruházás mellett fel lehet hozni — és egyben a legkönnyebben félreérthető adat az egész szakterületen. Ez a cikk azt írja le, milyen feltételek mellett bizonyít egy fogyasztási adatsor: hogyan kell klímakorrekciót végezni, mekkora hibát visz be a használói viselkedés, miért nem ér önmagában semmit a kontroll nélküli összehasonlítás, és mennyi idő kell egy megbízható méréshez. A cikk hatpontos ellenőrző listával zárul, amellyel bármely gyártó megtakarítási ígérete ellenőrizhető — a sajátunkat is beleértve. A saját forrásanyagunkban lévő fogyasztási eseteket ugyanezen lista szerint értékeljük, és megmondjuk, mi hiányzik belőlük.
28 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknak
A hőkamerás vizsgálat épületen gyors és olcsó diagnosztikai eszköz, de a leggyakrabban félreolvasott mérés is: a színes kép akkor is meggyőzőnek látszik, ha a mögötte lévő beállítások nem a vizsgált felülethez tartoznak. Ez a cikk végigveszi, mit mér ténylegesen egy infravörös kamera, miért az emissziós tényező a legnagyobb hibaforrás, milyen peremfeltételek mellett érvényes egy felvétel, és hol húzódik a határ a termográfia és a hőtechnikai teljesítménymérés között. Számpéldákkal mutatjuk meg, hogy egy rosszul felvett emisszió ugyanazon a felületen 16 K-es leolvasási hibát okoz, és hogy egy alacsony emissziójú bevonat felhordása után a felület a kamerán akkor is 7,8 K-nel hidegebbnek látszik, ha a szerkezeten átmenő hőáram nem változott. Egy valós magyar jegyzőkönyv adatain végigszámoljuk, mekkora a beállítás tényleges súlya. A cikk végén hat kérdés áll, amellyel bármely hőkamerás jegyzőkönyv átvehető.
37 perc olvasás
MérnököknekBeruházóknak
Egy 75/65 °C-ra méretezett radiátor 45/40 °C-os előremenővel a névleges teljesítményének 35,4%-át adja le. Alacsony hőmérsékletű hőszivattyús üzemhez tehát vagy 64,6%-kal kisebb hőveszteség kell, vagy 2,83-szoros hőleadó felület. Ez a cikk lépésenként levezeti, mitől függ a szükséges előremenő hőmérséklet, mennyit ér a melegebb falfelület a hőérzetben (0,24–0,54 K léghőmérséklet, 1–3% villamos energia) és mennyit érne — feltételesen — a kiszáradó falazat (11,7% méretezési hőterhelés, 4,4 K előremenő) — és megmondja, hol nem vehető figyelembe a felületi bevonat egyáltalán.
32 perc olvasás
